Napelemet minden tetőre a hazai kisvállalkozások vezetésével

Szervezeteink fő célkitűzése, hogy országunkban a napelemes rendszerek mind szélesebb körben terjedjenek el hozzásegítve ez által a lakosságot a független és kifogyhatatlan energiaforrások nyújtotta előnyök kihasználásához.
Prioritásként fogalmaztuk meg, hogy elsődlegesen a magyar tulajdonú és hazai munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásokat segítsük a rendszerek tervezése, telepítése, karbantartása során felmerülő feladatok ellátásában, ezzel is hozzájárulva a belföldi hozzáadott érték növeléséhez és a munkahelyteremtéshez. A napenergia hasznosításában érdekelt szakmai szövetségek örömmel üdvözlik a megújuló erőforrásokkal termelt villamos energia kötelező átvételének rendszeréről szóló szabályozás koncepciót. A jelenleg hatályos rendelkezések módosítása, a piaci környezet, valamint az EU szabályozás és hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásainak figyelembe vételével már régen időszerűvé vált. A jelen közös álláspontunk az eddig nyilvánosságra került koncepciókkal kapcsolatos alapvetéseinket összegzi. A legújabb tervezetek részletkérdéseivel kapcsolatos álláspontunkat külön dokumentumban kívánjuk a döntés előkészítők számára eljuttatni.


I. A napenergiával termelt villamos energia átvétele
Több támogatást a kisebb kapacitásoknak
1) A kötelező átvételi rendszerben támogatott áron kell átvenni minden 500KW-nál kisebb kapacitású, napenergiával villamos energiát termelő erőműegységek által értékesített áramot. Ez az 50 kW-nál kisebb erőműegységek bevonását jelenti a kötelező átvételi rendszerbe, annak érdekében, hogy a lakosság és a kisebb cégek, intézmények beruházásai is támogathatóak legyenek. A nemzetközi gyakorlat is szinte minden országban ezt a törekvést tükrözi, és ez van összhangban a decentralizált energia ellátó rendszerek kialakítására vonatkozó EU törekvésekkel.
2) A támogatott árakat úgy kell meghatározni, hogy nagyobb támogatást nyújtson a kisebb kapacitású erőműegységeknek a magasabb fajlagos költségek ellentételezése érdekében (degresszív támogatás), melynek hozadéka többek között a kisebb rendszerek telepítésének nagyobb munkahely teremtő hatása is.
Környezetvédelmi korlátok és bónusz
3) Nem részesülhet támogatott árban és semmilyen más kedvezményben (ideértve az állami és EU támogatásokat is) olyan napenergiával működő erőmű egység, amelyet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmas vagy védett területre telepítettek.
4) Az épületre telepített erőműegység által termelt villamos energia kötelező átvételi ára magasabb legyen (pl. 20%-kal) a nem épületre telepítettnél (alapár). Bónuszt kell meghatározni a parkolóra telepített olyan erőműegység részére is (pl. 10%), amely a parkoló gépkocsik számára árnyékot nyújt, és amelyhez kapcsolódóan a parkolóhelyek legalább 5%-án elektromos gépkocsik töltésére alkalmas töltőhely kerül kialakításra. Az elektromos gépkocsik töltésére alkalmas parkolóhelyek arányát 2017. január 1.-ig 10%-ra kell növelni.
5) Megújulók gyártásának hazai támogatása és ez által létesülő új munkahelyek elősegítésének céljából javasoljuk, hogy a 4.) szerinti bónusszal egyidejűleg igénybe vehető további bónuszt kapjon az a beruházás, amelynek legalább a 40%-a hazai előállítású termékből épül meg. A bónusz mértéke lehetne pl. 5%.
6) Mivel a napelemek telepítéséhez szükséges munkaerő jellemzően nem a telepítés helyszínén lakik, ezért indokolatlan ebből a szempontból bármilyen regionális bónusz alkalmazása (LHH). Ilyen intézkedés csupán spekulatív telepítéseket ösztönözne.


Az új napelem kapacitásoknak sokkal inkább azokban a térségekben kellene létrejönnie a szállítási vesztességek csökkentése érdekében, amelyekre a villamos energia intenzív felhasználása jellemző a napsütéses évszakokban. Ezért azt javasoljuk, ha regionális megfontolások egyáltalán elfogadhatók, hogy a 4.) és 5.) pont szerinti bónusszal egyidejűleg igénybe vehető regionális bónuszt azok a beruházások élvezzenek (pl. 10% mértékig), amelyek sűrűn lakott városi övezetekben jönnek létre, ahol a nyári légkondicionálás jelentős stresszt gyakorol az elektromos hálózatra. Ilyen területeken a napelemek - jellemzően háztetőkre - telepítésének másodlagos előnye a mikroklimatikus hatások mérséklése (belvárosi hőhullám), következésképpen a légkondicionálási igény, és ezzel összefüggő fogyasztási csúcs mérséklése. A sűrűn lakott belvárosi övezetet a 100 ezer, illetve 150 ezer főnél nagyobb lakosú önkormányzatok (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletben jelölnék ki, melynek területe nem haladhatná meg az adott önkormányzat belterületének 20, illetve 35%-át. A kijelölés során előnyben kell részesíteni az emeletes épületekkel beépített területeket.


A támogatás időtartama és a jogok átruházhatósága
7) Nem értünk egyet azzal, hogy a napelemmel termelt villamos energia támogatott áron való kötelező átvételének időtartama 15 év legyen, mert a nemzetközi gyakorlat a technológia élettartamához igazodik, jellemzően 20 és 25 éves átvételi időtartam meghatározásával.
8) A szállítási kötelezettség letelte után a jogosult által termelt villamos energiát az aktuális piaci áron át kell átvenni, illetve ezt követően a termelő jogosult a saját fogyasztását figyelembe vevő egyenleg szerinti elszámolásra (szaldó elszámolás).
9) A szállítási jogosultság az ingatlan és a készülék értékesítésével átruházható és örökölhető.
Magánszemélyek hátrányának megszüntetése
10) A magánszemélyek által napelemmel termelt villamos energia értékesítésének bevétele évi 1 millió forintig személyi jövedelemadó mentes (vagy: 20KWp kapacitásig), tekintettel arra, hogy a magánszemély szállítók a naperőmű telepítésének költségei után nem tudják az áfa-t visszaigényelni és a berendezés amortizációját elszámolni.
A spekuláció és a kettős támogatás elkerülése
11) A METÁR szerinti átvételi ár azon erőműegység által termelt villamos energia értékesítéséhez biztosítható, amelynek létesítését az új METÁR hatálybalépése után kezdték meg. A METÁR hatálybalépése előtt létesített, illetve megkezdett telepítésű erőműegységek által termelt energiát a jelenleg hatályos KÁT rendszer szabályai szerint kell átvenni.
12) A támogatott átvételi árat úgy kell megállapítani, hogy a leghatékonyabb módon telepített erőműegységek számára a kötelező átvétel időszaka alatt olyan megtérülést biztosítson, mely a lakossági és a professzionális beruházók számára is vonzó. A kettős támogatást el kell kerülni, mert az indokolatlan extraprofitot eredményez, feleslegesen növeli a társadalmi költségeket és az uniós versenyjoggal is ellentétes lehet. Ezért nem részesülhet a METÁR szerint megállapított támogatott átvételi árban olyan erőmű egység által termelt villamos energia, amelynek létesítéséhez az Európai Unió által biztosított forrásból vagy a magyar költségvetés bármely alrendszeréből finanszírozott beruházási vagy bármely más jogcímen nyújtott támogatást vettek igénybe.
A kvóta és a bizonytalanság tönkreteszi a hazai ipart


13) Nem értünk egyet azzal, hogy bármilyen mennyiségi korlát vagy kvóta kerüljön megállapításra. A támogatott átvételi áron szállított valamennyi energiát kötelezően át kell venni.
A kínálat szabályozásának legfontosabb eszköze az ár megállapítása legyen. Az átvételi árakat kell úgy meghatározni, hogy csak a legversenyképesebb, a legalacsonyabb fajlagos költségekkel és ezért a leghatékonyabban termelő beruházások legyenek képesek szállítani. Ha ez megfelelően történik, nem kell attól tartani, hogy a kínálat jelentősen meghaladja a kiépíteni kívánt új kapacitást. Ráadásul az átvételi árak a beruházások fajlagos költségének jövőbeni csökkenésével jelentősen mérsékelhetők. Ezzel szemben a kvóta bevezetése magasabb átvételi árakhoz, magasabb társadalmi költségekhez vezet, rombolja a hazai ipart és magában rejti a korrupció és a spekuláció veszélyét.
A kvóta meghatározása, illetve a piac időnkénti leállítása olyan bizonytalansági tényezőt eredményez (”stop and go” hatás), amely nemzetközi tapasztalatok alapján önmagában is jelentős költségnövekedést eredményez, hiszen az átvételi rendszer esetleges leállításának kockázatát a piac költségként beépíti az árakba.
A kvóta bevezetése akadályozza a hazai ipar megerősödését. Ha a piac leállításnak kockázata jelentős, akkor a kisebb tőkeerejű hazai vállalkozások nem lesznek képesek versenyezni azokkal a más tagállamokban stabil piacot élvező és ezért erősebb külföldi szereplőkkel, akik csak azokban az időszakokban jelennek meg a hazai piacon, amikor annak kvótákkal való leállítási kockázata csekély. Ilyen bizonytalanság mellett a hazai gyártás, telepítés valamint az azt támogató innováció és kutatás fejlődése is kérdéses.
14) A kvóta teljes elutasítása mellett- annak alternatívájaként – inkább a nemzetközi gyakorlatban bevált olyan szabályozást lenne indokolt kialakítani, amely a támogatott árak előre meghirdetett, automatikus változtatásával reagálna az új kapacitás-kínálat növekedésére, illetve annak elmaradására (árkorridor). Ez olyan módon működne, hogy ha az adott időszakban a telepített új kapacitás meghaladja az előre tervezett felső határ-mennyiséget, akkor a támogatott ár automatikusan, előre meghatározott mértékben csökken. Ha viszont a telepített új kapacitás mértéke kevesebb, mint az előre tervezett alsó határ-mennyiség, akkor az átvételi ár előre meghatározott mértékben, automatikusan növekszik. Az árkorridor alkalmazására a METÁR bevezetésének első évében nem kerülne sor. A későbbiekben az évenkénti felülvizsgálati időszaknál rövidebb (pl. fél éves) szabályozási időtartamokat is indokolt lehet meghatározni
Az árkorridor alkalmazásának a legfontosabb előnye, hogy csökkenti a támogatott ár téves (túl magas vagy túl alacsony) szinten való meghatározásának kockázatát, de az ipar számára kiszámíthatóbb és elfogadhatóbb hatósági reagálásra ad lehetőséget, mint a piac kvóták befagyasztásával való szabályozás.


15) Szükséges meghatározni, hogy a hálózatra való csatlakozás iránti kérelmeket, illetve kiserőmű létesítési és üzemeltetési igénybejelentéseket érkezési sorrendben kell elbírálni, melynek időtartama nem lehet hosszabb, mint annak beérkezésétől számított egy hónap. E határidő elmulasztása a kérelem, illetve az igény elfogadásának minősül. Hasonló szabályozás szükséges az elkészült rendszerek üzeme indulásának és hálózatra csatlakozásának engedélyezésére is, melynek hatályba lépése a támogatott árakra való jogosultság kezdő napját is jelenti egyben.
II. Napkollektorok hőtermelését is támogatni kell
A támogatási rendszernek, amennyire ez lehetséges technológia semlegesnek kell lennie. Ezért a napkollektorokkal termelt hő energia után is “zöldhő” bonuszt kell nyújtani, ha a napkollektor-rendszer támogatott áron hő- és villamos energiát értékesítő távfűtő berendezéshez csatlakozik. Erre a szabályozásra a biomasszával való takarékosság érdekében is szükség van, különben a támogatási rendszer arra ösztönözné a távfűtő műveket, hogy akkor is biomasszával termeljenek hőenergiát, amikor ezt a támogatások torzító hatása nélkül napkollektorokkal is költséghatékonyan előállíthatnák.