Lezajlott a nemzeti energiastratégia általános vitája az Országgyűlésben
Az energiafüggőség csökkentése és a fenntartható ellátás biztosítása a Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célja - hangsúlyozta expozéjában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Bencsik János hozzátette: a növekvő igényeket az egyre kevesebb és drágábbá váló fosszilis készletekkel nem lehet kielégíteni.
Az energia- és klímapolitikát is összehangoló stratégia elkészítéséhez a kormányzat stratégiai környezeti vizsgálatot és gazdasági hatáselemzést is készített. Széleskörű társadalmi egyeztetést tartott a tárca, amelybe az energiaszektor szereplőit, a zöld szervezeteket, valamint a tudományos élet és az önkormányzatok képviselőit is bevonta - hangsúlyozta Bencsik János.
Ahogy az államtitkár elmondta, Magyarország a jelenleg az energiaigényének 62 százalékát nem megújuló forrásokból fedezi, földgázfelhasználásának 82 százaléka pedig orosz importból származik. A háromévente felülvizsgálandó stratégia öt eszközt fogalmaz meg az ország energiafüggésének csökkentésére: a hazai megújuló források hasznosítását, biztonságos atomenergia felhasználást, az európai energiastratégiához, valamint a piacokhoz való csatlakozást, kétpólusú mezőgazdaság fenntartását, és a továbbra is hasznosítandó fosszilis energiaforrások felhasználását.
Bencsik János kiemelte: a megújuló források felhasználását a jelenlegi 7 százalékról 2030-ra 20 százalékra kell emelni, a hőellátás több mint harmadát ebből kell biztosítani, valamint a nap- és szélenergia fokozott felhasználása is szükséges.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Paksi Atomerőmű megkerülhetetlen energiaforrás, ennek kiiktatásával jelentősen nőne a hazai szén-dioxid-kibocsátás és az ország energiafüggősége.
Arra is kitért: az energiastratégiához újabb ágazati cselekvési tervek is készülnek, a többi közt az ásványvagyon készletgazdálkodásról, az erőműfeljesztésről, a szemléletformálásról, a kutatásról és a távhőfejlesztésről.
Az államtitkár az állami szerepvállalás növelését is fontosnak tartja, amelynek nemcsak a szabályozó szerepében kell megmutatkoznia, hanem egykori tulajdonhányadának részbeni visszaállításában is.
Fidesz: cél az energiabiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság
Kupcsok Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvény alapvető céljai az energiaellátás biztonságának szavatossága, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság felé való elmozdulás. Ehhez a kormánypárti politikus szerint öt eszköze van az államnak: az energiatakarékosság, a biztonságos atomenergia, a kétpólusú mezőgazdaság, az európai energiapiachoz való kapcsolódás és az egyre több hazai megújuló energiahordozó.
Hozzátette: a kormány célja a fogyasztás csökkentése az energiahatékonyság és a nem megújuló energiák felhasználásának csökkentésének eszközével. Kupcsok Lajos kiemelte: a stratégiában szerepel a szomszédos országok hálózatainak összekötése is, amellyel lehetővé válik az árverseny kialakítása Magyarországon.
MSZP: vannak pontatlanságok a javaslatban
Puch László (MSZP) örömtelinek nevezte, hogy a kormány a javaslat esetében "komolyan vette a társadalmi vitát", ugyanakkor szerinte vannak pontatlanságok a javaslatban. A szocialista politikus megjegyezte, hogy a 2008-ban a jelenlegi kormánypártok támogatásával is elfogadott, jelenleg is érvényes energiastratégiához képest az új javaslat szinte nem tartalmaz jelentős változást, ahol azonban eltérés van, ott nagy pontatlanságok vannak benne.
Az MSZP-s képviselő fontosnak nevezte azt is, hogy a paksi atomerőmű 2030 utáni jövőjéről mindenképpen véleménynyilvánító népszavazást kellene tartani.
A KDNP megvalósíthatónak tartja a stratégiát
Aradszki András, a KDNP vezérszónoka a stratégia pozitívumaként beszélt az abban foglaltak megvalósíthatóságáról. Beszámolt arról is, hogy a hazai mintegy 4,7 milliós lakásállomány 70 százaléka energetikai szempontból nem korszerű. Mivel az ország energiaszükségletének 40 százalékát az épületek használják fel, ezért szükséges cél, hogy energiaigényük 30 százalékkal csökkenjen – mondta a politikus.
A képviselő fontosnak tartotta a biogáz, a biomassza, a geotermikus és más megújuló energia hasznosítását, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a stratégia a helyi igények kielégítésénél számol ezekkel a forrásokkal.
A politikus elmondta azt is, hogy az energiastratégiával párhuzamosan zajlik az agrárstratégia kidolgozása is, hangsúlyozva a kettő kapcsolatát, és támogatta, hogy a tervben a jelenlegi villamosenergia-import igényünk helyett 14 százalékos export elérése a cél. Mint mondta, ez a cél azért is teljesülhet, mert a németországi és svájci atomerőművek bezárása után kereslet alakulhat ki a piacon.
A Jobbik a számonkérhetőséget hiányolta
A jobbikos Balczó Zoltán az ütemtervet, a számonkérhetőséget hiányolta a stratégiából, és azt is kifogásolta, hogy a cselekvési tervek csak ezután készülnek el, holott szerinte ennek a dokumentumnak a részeként kellett volna megalkotni azokat.
A képviselő a megfogalmazott célokat nemesnek tekintette, de kifogásolta, hogy arról nem szól a stratégia: hogyan állítható elő olcsón energia.
A liberalizált energiapiacról azt mondta: megszűnt az ellátás közszolgáltatási jellege, a társadalmi párbeszédet pedig felváltották a kormányokkal kötött titkos háttéralkuk. Szerinte mindennek eredménye, hogy az uniós országok közül Magyarországon a legdrágább az áram, a földgázt pedig a második legmagasabb áron veszi az ország.
Balczó Zoltán több figyelmet szentelne a szegényeknek juttatandó támogatásra. A dokumentum legnagyobb tévedésének nevezte, hogy az a földgázfelhasználás növekedésére épít a villamosenergia-koncepcióban. Hangsúlyozta: ez ellentétes az ellátás biztonságosabbá tételével.
LMP: túl szerény célokat tűz ki a stratégia a megújuló energiaforrások terén
Az LMP-s Jávor Benedek szerint bár a megújuló energiaforrások költsége meredeken csökken, az energiastratégia túl szerény célokat tűz ki ezen a területen, és szinte csak a biomasszára koncentrál, holott a szél- és a geotermikus energia területén nagy lehetőség rejlik.
Az ellenzéki párt vezérszónoka azt mondta: a magyar energiapolitikának célja kell hogy legyen például az ellátás biztonságának megteremtése, az energiafüggőség csökkentése, a biztonsági kockázatok minimalizálása.
A paksi atomerőműről szólva Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarországon olyan energiapolitikai, közgazdasági megfontolásokat alkalmaznak, amelyek az atomenergia-termelés költségeinek nagy részét - mégpedig a beruházási költségeket - figyelmen kívül hagyják, akkor "teljesen tévúton vagyunk" abban, hogy mi az olcsó és mi a drága energia.
Vízenergia-termelést sürget a fideszes Turi-Kovács Béla
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az energiafüggőség csökkentésének nem lehet kizárólagos orvossága az, hogy az ország több irányból nyerje az energiát, arra is szükség van, hogy a hazai lehetőségeket felmérjék, és azokat maximálisan kihasználják.
A politikus sürgette a vízenergia-termelést, példaként említve, hogy Csongrád térségében meg lehetne építeni egy olyan gátrendszert, amely egyszerre szolgáltat energiát, biztosít biztonságos vízellátást a mezőgazdaság számára.
MSZP: nem tudni, hogyan alakul a KÁT helyébe lépő támogatási rendszer
Józsa István (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak fel kellene ismernie: az energiaágazat nem az az ágazat, amelyet napról napra "rángatni" lehet.
A távhőszolgáltatókra kitérve azt mondta, a kormánynak sikerült elrontania a kát-rendszert, és bár egy hónap múlva itt a fűtési szezon, máig nem tisztázott, hogy a megszüntetett kát-rendszer helyébe lépő távhő-támogatási rendszer hogyan fog alakulni.
Jobbik: a célkitűzések nem azonosak a Jobbik célkitűzéseivel
A Jobbikos Kepli Lajos felszólalásában azt mondta, a nemzeti energiastratégiában foglaltak nem azonosak a Jobbik célkitűzéseivel, szerinte nem elég radikálisan foglalt a kormány állást a kérdésben.
Kifejtette, az egyik fő probléma, hogy a demográfiai előrejelzésekkel szemben növekvő energiaigénnyel számolnak, pedig 2030-ig jelentős hatékonyságjavulást kellene elérni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az energiahatékonyság növelése az egyik legnagyobb erénye az anyagnak. Hozzátette, a növekedési központú jövőképek nem fenntarthatók, és más világképre kellene áttérni a jelenlegi fogyasztói társadalomról.
Elmondása szerint az épületek kritikus állapotban vannak, sok energiát pazarolnak, és ez nem segít Magyarországnak abban, hogy függetlenedni tudjon energetikailag.
A Jobbik Kepli Lajos szerint egy ökoszociális nemzetgazdaságban gondolkodik, amely önfenntartó helyi közösségekre épít. Az erőművekre azonban továbbra is szükség van - tette hozzá.
A vízenergiával kapcsolatban megjegyezte, hogy a vízi teherszállítást részesítenék előnyben, de ehhez ki kellene építeni az infrastruktúrát.
LMP: a villamosenergia-fogyasztás csökkentését kell megcélozni
Szilágyi László (LMP) azt hangsúlyozta: nem lehet abba beletörődni, hogy növekedni fog a villamosenergia-felhasználást, olyan terveket kell elfogadni, amivel a fogyasztást vissza lehet fogni. Szükségletalapú, és nem igényalapú stratégiát kell kidolgozni - tette hozzá.
Szerinte rossz szemléletet tükröz, hogy hulladékégetők építésével akarják megoldani az energiaproblémákat, mert ez olyan téves látszatot kelt, amely szerint tisztaság lesz a hulladék elégetése után. Ezzel látszólag energiát nyerünk, de Szilágyi László szerint inkább energiát veszítünk. Az égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul, ezzel csak újabb problémák lesznek, és a hulladéktárolókat sem váltják ki.
Örvendetesnek nevezte a képviselő a hidrogén, mint a jövő energiahordozójának megemlítését az anyagban, de úgy vélte, az üzemanyagcellákkal kapcsolatos gondolatokat lehetne még fejleszteni.
MSZP: nem foglalkozik a stratégiai a vidékfejlesztéssel
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint az energiastratégia nem foglalkozik kellőképpen a vidékfejlesztés összefüggéseivel, pedig ebben álláspontja szerint nagy lehetőségek vannak. A világos jövőkép sem látszik - tette hozzá.
Kifejtette, hogy az állattenyésztés melléktermékeiből lehetne energiát előállítani, akár önfenntartó telepeket is létrehozni, a kukorica-feldolgozásból származó melléktermékekkel pedig kiváltható lenne a takarmányként adott génmódosított szója, amelyet most importálnak.
A geotermikus kapacitásban Gőgös Zoltán szerint másodikak vagyunk Európában, de olyan szabályokat hoznak, amelyek a mezőgazdasági felhasználást lehetetlenné teszik. A kertészeti tevékenységekben "verhetetlenek" lennénk, ha megfelelően hasznosítanák ezt a fajta energiák - vélekedett a politikus. Hozzátette: nem csak szezonálisan, hanem egész évben képes lenne az ország termékeket előállítani, így folyamatosan a piacon tudna maradni.
A stratégia kidolgozottságát bírálta a Jobbik
A jobbikos Bödecs Barna azt kifogásolta, hogy az országnak nincs fenntarthatósági vagy hulladékgazdálkodási stratégiája, holott az energiastratégiának ezekkel összhangban kellene elkészülnie.
A képviselő bírálta a biomassza-felhasználás kidolgozottságát, és annak bemutatását, hogyan csökkenti az ország a következő évtizedekben a keletkező hulladék mennyiségét.
Helytelenítette azt is, hogy 2030-ban a közlekedés fosszilis energiaszükséglete a felhasználásának 70 százalékát teszi ki. A képviselő szerint az elektromos vagy hibrid alapú közlekedésben számos lehetőség rejlik, amellyel nem számoltak a stratégia készítői.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos aggályait fogalmazta meg az általa összecsapottnak nevezett dokumentummal kapcsolatban, és hiányolta a stratégiai energiavagyon elidegeníthetetlenségének kimondását.
Felhívta a figyelmet arra: a stratégia tényként kezeli, hogy 2030-ig a csökkenő lakosságszám ellenére növekedni fog az energiaigény, holott ez a prognózis az energetikai cégektől származik.
A szintén jobbikos Volner János a többi közt a középületek korszerűsítésének szükségességére hívta fel a figyelmet, valamint a tömegközlekedési eszközök megújításának fontosságára. A képviselő egy olyan internetes árösszehasonlító oldalt is szükségesnek tartott, amely segítséget adna a fogyasztóknak az egyes szolgáltatók közötti választásban.
Bencsik: figyelemre méltó hozzászólások a közel hatórás vitában
Bencsik János államtitkár a mintegy 6 órás vitát összegezve azt mondta, hogy figyelemre méltó hozzászólások hangzottak el. Kiemelte: a nyolcból két cselekvési terv már elkészült, és további hat kidolgozása folyamatban van. Ezután történhet meg a támogatási rendszerek hozzáigazítása. A megújuló energia cselekvési terv és koncepció elkészült, a kormány jóváhagyása után eljuttatják Brüsszelbe is - jelezte.
Kitért arra, hogy villamosenergiát akkor lesz lehetőség exportálni, várhatóan 2020 után, ha megtörténik a paksi kapacitások kiváltása. Ennek irányát déli, délkeleti irányban jelölte meg. Azt is elmondta, hogy a mátrai fejlesztések leállítása átmeneti volt, gazdasági döntést hoztak a tulajdonosok. A megújuló energiák rendszerbe állításának alapvető feltétele a szabályozhatóság, ezzel az elkövetkező hónapokban érdemben foglalkozni kell - közölte. Hozzátette: az, hogy Nabucco nem halad előre nem rajtuk múlt, a feltételeket újra kellett tárgyalni.
Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.