Harminc napon múlhat az olcsóbb energia
2011. szeptember 30-ig nyújthatja be a kormány az Európai Bizottságnak az ingyenes széndioxid-kibocsátási kvóták kiosztását 2013-tól is lehetővé tevő könnyítés iránti kérelmet
Egy hónapja maradt a kormánynak arra, hogy benyújtsa az Európai Bizottság részére azt a kérelmet, amely az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere harmadik fázisának 2013-as életbe lépését követően részleges ingyenes széndioxid-kibocsátási kvótákat biztosíthat a rendszer hatálya alá tartozó energiatermelőknek. Amennyiben Magyarország 2011. szeptember 30-ig nem juttatja el a villamosenergia-termelők részére átmenetileg ingyenes allokációt tartalmazó dokumentumokat Brüsszelnek, a kibocsátási egységek éppen aktuális árfolyamától és a forint-euró keresztárfolyamtól függően évente akár 40-90 milliárd forint plusz költsége is keletkezhet az érintett vállalkozásoknak, melyet kénytelenek lesznek a termelői áraikba is beépíteni.
Amennyiben a kormány él a derogáció lehetőségével, elkerülhető a villamos energia és távhő költségének és árának sokkszerű emelkedése 2013-tól, valamint a kiszámítható feltételek mellett, tervszerűen végrehajtott erőműfejlesztések már középtávon is csökkentik majd a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségét, hozzájárulva Magyarország nemzetközi klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez. Az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerének harmadik fázisa (European Union Emission Trading Scheme Phase 3 - EU ETS III.) alapszabályként szűnteti meg az ingyenes, üvegházhatású gázkibocsátások után járó kvótakiosztást a hatálya alá tartozó villamosenergia-termelők számára. A jelenlegi rendszerben minden 20 MW bemenő tüzelő-hőteljesítményt meghaladó létesítmény kötelezően tagja az EU ETS-nek.
A jövőben azonban elvileg van lehetőség, hogy az ún. kiskibocsátók (35 MW alatti és 25 ezer CO2 tonna/év kibocsátás alatti létesítmények) bizonyos feltételek esetén kikerüljenek a széndioxid kereskedési rendszerből. Ez azt jelenti, hogy az EU ETS rendszerben maradó erőműveknek (és ez a túlnyomó többség) 2013. január 1-től minden villamosenergia-termelés érdekében kibocsátott széndioxid tonna után díjat kell fizetniük. Magyarországon jelenleg kilenc nagy erőmű és számos kapcsolt hő- és villamos energiát termelő kiserőmű tartozik az EU ETS rendszer hatálya alá.
„Amennyiben Magyarország nem él az újonnan csatlakozott tagállamok számára biztosított könnyítés lehetőségével, számolni kell azzal, hogy a termelők fenti ok miatt felmerülő „extra" költségei beépülnek az árakba, hiszen a kibocsátott széndioxid tonnánkénti várható 12-30 eurónyi költségét a termelők nem tudják kigazdálkodni. Ráadásul fennállhat annak a veszélye is, hogy a tulajdonosok a nagy méretükből fakadóan a valóban költséghatékony kapcsoltan termelő rendszerek fejlesztése helyett a kevésbé hatékony, az EU ETS hatálya alá nem tartozó, kisméretű, gyenge hatékonysággal üzemelő egységekbe fektetnek be a jövőben" - hangsúlyozza Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.
Az Európai Unió 2005-ben azért indította útjára az ETS rendszert, hogy kibocsátásuk csökkentésére, energiahatékonyságuk javítására ösztönözze a hatálya alá tartozó szektorok gazdasági szereplőit. Az ideiglenes könnyítést a kormány csak azon vállalatok számára oszthatná ki, amelyek vállalják, hogy a kedvezményezett időszak alatt a klímavédelem tekintetében releváns fejlesztéseket hajtanak végre. További biztosítékot jelent az eredeti célkitűzések tekintetében, hogy a támogatás degresszív jellegű - 2013-ban a teljes kibocsátásuk 70 százalékát kaphatják ingyenesen a vállalkozások, de 2020-ra ez az arány 0 százalékra csökken - tehát a derogáció időszaka alatt az erőműveket saját üzleti érdekük is a modernizációra ösztönzi.
A derogációs lehetőség iránt más új tagállamok részéről is van érdeklődés. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság rendelkezésére álló információk alapján Lengyelország és Észtország élni kíván a kedvezmény lehetőségével. Idehaza a kormány szakmai konzultációt hirdetett az iparági igények és a várható hatások felmérésére. „Bízunk benne, hogy - tekintettel az Európai Bizottság 2011. szeptember 30-i jogvesztő határidejére - a kormány felismeri a lehetőség nyújtotta társadalmi-gazdasági előnyöket, és pozitív döntést hoz majd. Ez azért is fontos, mert az Országgyűlés előtt lévő energiapolitikai koncepció 2030-ig jó irányokat jelöl ki, amelyek maradéktalan megvalósulása az ilyen apró, de kiemelkedően fontos lépéseken is múlik" - mondja az MKET elnöke.
szerző: Energiainfo
