Ilyen lesz Európa legnagyobb naperőműve
Törökországban a napos órák száma átlagosan 7,2 naponta (Magyarországon 5,4), ennyi idő alatt 3,6 kilowattóra napsugárzás éri négyzetméterenként a földfelszínt, ami 1311 kWh/négyzetméter évente. Az ország adottságai helyenként a napsütötte Spanyolországéhoz mérhetők, a napsugárzás mennyisége az 1500 kilowattórát is elérheti évente.
Törökország adottságait figyelembe véve 1 MW (1000 kW) teljesítményű telep 300 háztartás éves szükségletét fedezheti, és mintegy kétezer négyzetmétert igényel. Érthető, hogy ha ennek százszorosáról van szó, nehéz a helyválasztás - termőterület ugyanis az uniós szabályok szerint sem jöhet szóba. Az ország területén nyolcmillió négyzetméter, azaz 800 hektár terület alkalmas napkollektor telepítésére, állítja az elektromos energiaforrásokat kutató és felügyelő állami szervezet.
Eddig azonban állami támogatás híján kevesen tekintették jó befektetésnek a napenergia kiaknázását. Ám most az amerikai-holland GiraSolar bejelentette, hogy két év alatt kétszázmillió dolláros befektetéssel óriási naperőművet épít Törökország valamelyik déli régiójában. Ráadásul a napelemeket is az országban gyártatná: "Ugyanannyiba kerül itt, mint Kínában, de megtakaríthatjuk a szállítási költséget", nyilatkozta a cég vezetője, Wieland M. Koornstra a Hürriyet című napilapnak.
Támogatja a török állam a napenergiát
A hirtelen lelkesedés annak is köszönhető, hogy 2010 decemberében a török parlament elfogadta a megújuló energiáról szóló törvényt, amely szerint a napelemekkel termelt villamos energia kötelező átvételi ára kilowattóránként 0,133 amerikai dollár (24,58 Ft). Amennyiben pedig a megújuló energiát termelő létesítmény eszközparkja Törökországban készül, kilowattóránként további négy-huszonnégy dollárcentnek megfelelő támogatást kaphat a vállalat az indulástól számított öt évig. Magyarországon ez az összeg jelenleg 26,46 Ft/kWh.
Az egy év alatt napelemekkel megtermelhető energia mennyisége Európában (optimális szögbe állított és tájolt napelemekkel számolva)
A török gazdaság és népesség gyors ütemű növekedése következtében az ország energiaigénye évente 6-8 százalékkal emelkedik. Az Európai Unióban az energiafogyasztás átlagos növekedése éves átlagban 0,7 százalék az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint. A 99 millió tonna kőolajjal egyenértékű török fogyasztás alig harmadát képesek hazai forrásból ellátni, a többit importból fedezik. Az állami energiastratégia becslése szerint a fogyasztás 2020-ra 218 millió tonnára nő. Megújuló forrásból (főleg biomassza és vízerőmű) 9 millió tonna kőolajjal egyenértékű energiát állítanak elő, ami az összes energia-termelés 9,5 százaléka (Norvégiában ugyanez az arány 40 százalék, Magyarországon 7,3 százalék)
Törökország energiafogyasztásból eredő CO2-kibocsátása több mint kétszeresére nőtt 1990 óta. Így, jóllehet aláírta a 2009-es kiotói egyezményt, önmagára nézve nem szabott kibocsátási korlátot, áll a Nemzetközi Energia Ügynökség országjelentésében. Amennyiben Törökország az Európai Unió tagjává válik, rá is vonatkozni fog az az uniós irányelv, amely szerint 2020-ig 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát. Az EU ráadásul fontolgatja, hogy szén-dioxid-kibocsátáson alapuló adót vet ki tagországaiban (autóiparát féltve Németország már hangot adott tiltakozásának).
A török naperőmű azonban aligha marad sokáig Európa legnagyobbja, hiszen Görögországban 200 megawatt kapacitású telepet terveznek. Jelenleg Európa legnagyobb fotovoltaikus erőművei sorrendben a Montalto Castro (84,2 MW) Olaszországban, a Finsterwalde (80,7 MW) Németországban, a Rovigo (70 MW) szintén Olaszországban, az Olmedilla (60 MW) Spanyolországban és a Strasskirchen (54 MW), valamint a Lieberose (53 MW) Németországban. A világranglistán nagyobb léptékben számolnak: Kaliforniában 500 MW teljesítményű naperőmű építése a cél, Kínában pedig egyből 2 GW (2000 MW). (origo)
