Ma blöff, holnap megváltás a fényevő autó

Maga az ötlet nem teljesen új, az Audi A8-hoz például régóta megvásárolható a Webasto napelemes napfényteteje, ami szintén a szellőzőrendszer ventilátorával mozgatja át a felforrósodott levegőt a kabinban. A Mazda már a kilencvenes évek elején kínált hasonló álló helyzeti hűtést a 929-eshez, de a méregdrága extra nem vált népszerűvé. Könnyű belátni, hogy a napelemes tetőablakok aligha kínálnak megoldást a globális környezetvédelmi problémákra - egyszer a Toyota fejlesztőmérnöke a CNN-nek nyilatkozva „szimbolikus gesztusnak” nevezte a Prius tetején megjelent cellatelepet.

Még sokat kell várni az igazi napelemes autókra

Hiába fejlődnek a napelemek, önálló hajtásra még hosszú időn keresztül nem lesznek alkalmasak, vélik a szakértők, az amerikai National Reneable Energy Lab kutatása szerint ehhez egyszerűen túl kicsi az autók tetőfelülete, nem optimális szögben esnek rá a napsugarak. Az autókra szerelt napelemek hatásfoka csak 18 százalékos, szemben az épületekre telepített legjobb eszközök 33 százalékával. Az előállításuk szilíciumból sem éppen olcsó, de a legfőbb problémát a kocsik nagy tömege és légellenállása jelenti, na meg a mai forgalom tempójához illő teljesítményigény.

Az SEV honlapján többféle, egymásnak ellentmondó adat áll arról, hogy ez mire elég, a pesszimistább becslés napi 15-20 mérföld elektromoshatótáv-gyarapodást és 19-29 százalék fogyasztáscsökkenést ígér, egyszerű működési elv mellett: az egykristályos szilícium napelemet a csomagtartóban lévő konverter köti össze a gyári nikkel-metálhidrid akkuval, naponta ideális esetben 1200-1300 watt energiát termelve. A valóságban 8-13 kilométerrel lehet megtoldani az elektromosan megtehető távolságot, ami a 750-800 ezer forintos felár mellett reális megtérülési lehetőséget kínál, de a déli államok kezdeti lelkesedése hamar elmúlt, mert a kit nem váltotta be a reményeket.

Nem véletlen, hogy az autógyártók is elvétve adnak csak ki a témában optimista nyilatkozatokat, és néha felbukkan ugyan napelem egy-egy tanulmányon, de a sorozatgyártást nem érik meg. Így járt egy francia manufaktúra modellje, a golfkocsira hasonlító Venturi Eclectic is, amely napenergiával napi 7 kilométert tudott megtenni, az akkumulátorait konnektorról feltöltve pedig további 50 kilométerre el lehetett merészkedni vele. Üdülőhelyeken népszerű lehetett volna, de meghiúsult a sorozatgyártás - részben éppen azért, mert a tervezett kedvező vételárat nem tudta volna tartani a Venturi.

Napelemekkel kiegészített villanyautó-töltőpontok a világ több pontján, főleg Amerikában, Japánban és Németországban működnek, némelyiküket még szélkerekekkel is kiegészítik. Magyarországon nem tudunk ilyen kezdeményezésről, a budapesti Istenhegyi úton lévő Mol ökobenzinkúton a sok tetőpanel és a szolárfa az állomás energiaellátását biztosítja, maga a villanyautó gyorstöltő hálózatról kapja az áramot. Arra azonban mindenkinek lehetősége van, hogy a saját garázs- vagy háztetejét napelemekkel befedve jó pénzért betápláljon az EON hálózatba, és a villanyautóját vagy konnektorról is tölthető hibridjét éjszakai árammal táplálva ingyen autózzon. Csakhogy ehhez előbb többmilliós beruházásra van szükség.

forrás: origo.hu