Miért marad le Magyarország napelem-fronton?
Vannak vélemények, melyek szerint Magyarország a megújuló energetikát tekintve bezzegország - mondta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a hetedik Renexpo Central Europe energetikai szakkiállítás és konferencia keretében megrendezett szolárkonferencián tartott előadásában
A politikus szerint stabil támogatási rendszer működik Magyarországon, a szabályozók pozitívan befolyásolják a folyamatosan emelkedő átvételi árakat, a támogatási rendszer 20-30 milliárd forintos keretösszege pedig tervezhető terhet jelent a fogyasztóknak és a költségvetésnek. Mindennek eredményeképp a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiserőmű működik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással - fogalmazott. A Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata, finomhangolása azonban mindenképpen érdemes a napelemes trendek tükrében a 2020-ra kitűzött 14,65 százalékos megújuló részarány eléréséhez - tette hozzá. (A kormány 2012 novemberében határozatban szólította föl a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre, "különös tekintettel a technológiai fejlődés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezõgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására.")
Jócskán árnyalta a hazai napelempiaci helyzetképet ugyanakkor Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A telepített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve Magyarország nemcsak Európában, de a régióban is az utolsó helyek egyikét foglalja el, annak ellenére, hogy a nap besugárzása intenzívebb, mint például a több mint kétszázszor nagyobb kapacitással rendelkező Csehországban. Az ország 2020-ra 63 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítését vállalta, aminek teljesítése a jelenlegi szinten látva igencsak kétséges a szakember szerint. A lemaradást jelentős részben a magyarországi támogatási politika protekcionista jellege okozza, az átvételi árak nemzetközi összehasonlításban példátlanul alacsonyak, a rendszer alapvetően a beruházásokat támogatja, nem pedig a termelést. Az új megújuló energia átvételi támogatási konstrukció (metár) bevezetésére évek óta hiába vár a szakma és a fogyasztók, pedig az évekkel ezelőtt elkészült. A szakember szerint hosszú távú, garantált, a legalább 15 évre előre tervezést lehetővé tevő zöldáram támogatásra lenne szükség.
A hazai beruházások emellett az engedélyeztetési folyamat lassúságával és magas költségekkel szembesülnek a pályázati rendszer, a világrekorder áfa és a bürokrácia sajátságaiból kifolyólag. Az energiapolitika prioritásai megváltoztak, az energialobbi hatására irreális árviszonyok uralkodnak a fosszilis energiahordozók piacán - vázolta Kiss Ernő. Jellemző, hogy legutóbb 2011 augusztusában pályázhatott a lakosság napelem telepítéséhez támogatásra, a keret pedig mindössze két nap alatt kimerült; a cégek és intézmények számára elérhető KEOP-os pénzeket szintén pillanatok alatt elkapkodják, a pályázatokat 90 százalékban elutasítják. Az igényeket jelzi az is, hogy csak a szövetség tagjai mintegy 70 megawatt fotovoltaikus kapacitás fejlesztésével várnak ki.
forrás: napi.hu
