Nyílt levél az EU Kereskedelmi Biztosához

Az eddigi hírek szerint 2013. június elején az Európai Unió védővámokat fog bevezetni a kínai napelemek és napelem részegységek Európába történő behozatalára. Becslések szerint ennek mértéke átlagosan 60 % lesz. A védővámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz a hazai szolár iparra is, hisz így a napelemes erőművek ára jelentős mértékben nőni fog. A jelentős mértékű védővám elemzők szerint számos munkahely megszűnéséhez is vezet, mely számszerűsítve százezres nagyságokat ölt Európa szerte.

Az AFASE megpróbál minden tőle telhetőt megtenni, hogy a védővám bevezetése mégse történjen meg. Nyílt levelükkel az EU Kereskedelmi Biztosát keresték meg és vázolták fel a negatív hatásokat. A petíciójukhoz számos cég és szövetség csatlakozott már egész Európában, többek között a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is.

KKérjük csatlakozzon Ön is és fogjunk össze közösen, hogy ne lehetetlenítsék el a szolár ipar fejlődését Magyarországon sem.

Íme a levél:

Nyílt levél az EU Kereskedelmi Biztosához:

Kedves EU Kereskedelmi Biztos, kedves Mr. De Gucht,

Cégünk egy európai tagja a napelem értékláncolatnak.

Nagyon aggódunk a kínai szolár termékek dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatának eredménye miatt, melynek jelentős hatása lehet az üzletünkre és jövőbeni növekedésünkre.

Mi teljes mértékben támogatjuk a Megfizethető Napenergia Szövetség (AFASE) vízióját egy egészséges és ingyenes Napelem iparért Európában, ahogy az alábbiakban részleteztük.

I. A globális PV ipar helyzete
A PV piac az elmúlt 30 évben többször a fellendülésből a csőd ciklus felé mozgott- 2010-től máig ez a második ciklus. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelmi menetrend részeként, szerte a világon több mint 120 ország ambiciózus tervekbe kezdett, hogy a megújuló energiákat fejlesszék, mint a fosszilis tüzelőanyagok egyik életképes alternatíváját. Az EU tagállamok összhangban jártak el az ambiciózusokkal és jogilag kötelező érvényű, egész EU-ra kiterjedő megújuló energia célkitűzéseket vezettek be 2020-ra. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék több, ha nem is az összes kormányzat támogatási rendszereket vezetett be, hogy a megújuló energiák összes formáját növekedésre sarkallják, beleértve a napenergiát is.

Az ösztönző tervek, mint a feed-in tarifák (visszatáplálós) és egyéb, az állami hatóságok által létrehozott támogatási rendszerek felgyorsították a beruházásokat a PV termelési kapacitásban világszerte. Valóban, ahogy nőtt a kereslet a napelemre, a befektetők a napelem értéklánc különböző szintjeinél vonzó profit határokat láthattak. Ez egy fellendülési ciklust eredményezett, ami által a termelési kapacitás világszerte nagyon jelentősen növekedett.

A megdöbbentően növekedett kiadások közös hatása jelentős növekedéshez vezetett az állami kiadásokban, a pénzügyi válság állami támogatásának formájában 2007 és 2009 között, mely hatására a támogatási rendszer forrásaiban éles hiány lépett fel. Az így okozott kereslet a PV létesítményekre csökkent az EU-ban mindenütt.
A napelem-gyártók jelenlegi nehéz helyzete az eredménye a globális termelési kapacitás növekedésének és a kínálat stagnálásának, amit a pénzügyi válság okozott. Ahogy az Európai Napelem-ipar Szövetség (EPIA) elismerte, a kereslet várhatóan csökkenni fog 2015-ig.

Ennek a csőd időszaknak az eredményeként, a PV ipar jelenleg konszolidációs állapotban van, különböző szereplők összefogásával viszont maximális költségmegtakarítást és méretgazdaságosságot lehet elérni – és egyéb kilépést a PV piacnak. Ennek a helyzetnek nem csak a PV gyártókra van hatása, hanem a vállalatunkra is a PV értéklánc mellett, ahol munkahelyek szűntek meg, nem a Kínából származó behozatal miatt, hanem mert a PV jelenleg egy csőd cikluson halad át.

Minden szakértő azt hangsúlyozza, hogy a napelemek ki fognak lépni ebből a jelenlegi csőd ciklusból a folyamatos költségcsökkentések által, költség racionalizálásokon és a méretgazdaságosságokon keresztül, ezáltal lesz fenntartható és növekvő a kereslet. Meg vagyunk győződve róla, hogy pontosan ez az a képességhiány, ami képes lenne csökkenti a költségeket a szükségszerű állapotban az ipar fejlődésekor, ami ártott az EU gyártóinak, de ez az út is lehetne tovább azok sikeréhez.

Impozáns kiegészítő behozatali vám van éles ellentmondásban a költségek csökkentésével, ami szükséges lenne az ipar túléléséhez.

II. Lehetséges vámok hatásai
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlítő vámok súlyosan gátolják a napenergia növekedését az EU-ban az egész európai napelemes érték-láncolat kárára és semmilyen jelentős pozitív hatása nincs az európai szolár gyártókra.

A. A szolár termékek ára az EU-ban elkerülhetetlenül emelkedni fog.

Ha dömpingellenes és/ vagy kiegyenlítő vámokat vezetnek be, két forgatókönyv lehetséges:

1. forgatókönyv
A kínai modulokat kiszorítják más gyártó-országok, mint például Korea, Japán, Tajvan, vagy az USA, ha olyan áron értékesítenek, mely fenntartja a megfelelő keresletet. A probléma az, hogy ez a forgatókönyv nem fog segíteni az EU gyártóknak.

2. forgatókönyv

Követve a kínai termékek árnövekedését, az EU-ban is, egyéb, nem kínai modulok és kínai modulok lesznek elérhetőek csak olyan árszinteken, mely jelentősen gyengíti a keresletet, ezáltal befolyásolva a teljes globális napelem érték-láncolatot.

Az 1. forgatókönyv nem túl valószínű, mivel ezek a gyártók a harmadik világ országaiban nem kínálják ugyanazokat az előnyöket a költség racionalizálás és méretgazdaságosság terén, mint a kínai gyártók.

A harmadik világ országai egyre inkább vonzóbbak azzal, hogy a saját piacaikon növekszik a kereslet, ami lényegesen erősebb, mint az EU-ban. Például az IMS Reserch azt mutatja, hogy az éves PV telepítések Ázsiában 70 %-kal nőttek 2011 és 2012 között. Számokban ez a növekedés 5669 MW-ról 10071 MW telepítést jelentett és előreláthatólag több mint 37 % növekedés lesz 2013-ban, így a telepítés 13828 MW-ra fog változni.

A 2. forgatókönyv lenne az eredménye a dömpingellenes és / vagy kiegyenlítő vámok bevezetésének.

B. Azzal, hogy a kínai termékek árai nőnek, a fotovoltaikus telepítések iránti kereslet csökken.

A fotovoltaikus beruházások csak egy vonzó üzletet jelentenek a befektetőknek, ha azok elegendő bevételt termelnek az ő saját telepítési beruházásukon. A kereskedelmi befektetők jelentősebb megtérülést várnak el a beruházástól, összehasonlítva más befektetőkkel. Az állami támogatás révén a FITs (feed-in tarifák) már sok éve biztosítja a napelemek telepítések által létrehozott bevétel nagy részét.

Az ösztönzők csökkentésével, mint például a FiTs csökkentésével, a fenntartható kereslet a PV létesítményekre növeli a nyomást 1. csökkentve a telepítések költségeit magában foglalva a modulok költségeit és 2. növelve a bevételeket a helyben történő villamos energia fogyasztásból. A helyben történő fogyasztásból származó bevételek függenek a villamos energia költségeitől, a napenergia hozama minden régió napsugárzási értékétől és a telepítés típusától is függ. Mindezek a tényezők függnek a körülmények számától, a lefelé irányuló költség-nyomás a napelemeken növekszik.

A napelem létesítmények fenntartása iránti keresletet megköveteli az EU piacától, hogy befogadják a fotovoltaikus termékeket, beleértve a modulokat, olyan árszinten, ahol a napenergia versenyezni tud a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal bármilyen állami támogatás felhasználása nélkül.

A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlítő vámok okozta terhelés a kínai eredetű waffereken, cellákon és modulokon meg fogja akadályozni, hogy ezt a célt el lehessen érni. A vámok erősen súlyozni fogják a keresletet a napenergiára és a fotovoltaikus létesítményekre az egész EU érték-láncolat kárára.

C. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlítő vámok nem fognak segíteni az európai szolár gyártóknak.

Néhány európai szolár gyártó ára kevésbé versenyképes, mint más gyártóké világszerte. Az ő saját stratégiai döntéseik terhelik őket a magas árszerkezettel, és így különösen képtelenek versenyezni a teljes árcsökkenés háttere ellen. Az ő magas áraik betudhatóak például a függőségüknek a hosszú távú szerződésektől a poliszilikonért jelentősen magasabb áron, mint a mai azonnali piaci árak, valamint a költség eredménytelenségtől összehasonlítva a versenytársakkal. Valójában a kínai cella, waffer és modulgyártók rendkívül költséghatékony termelési folyamatokat hoztak létre, integráltan a jelenlegi legjobb termelési lehetőségek, gazdaságos díjszabások, alacsonyabb munka és rezsiköltségek, és K+F fejlesztések használatával. A független piackutatás általánosan minősíti a waffer, cella és modul gyártókat Kínában, mint a világ költség vezetői, az európai gyártók nyilvánvaló hiányának ellenére. Ez lehetővé tette a jó termelési berendezések használatán keresztül, hogy kínai szolár termékeket vásároltak az EU-ban.

Sok, ha nem is a legtöbb európai szolár gyártónak nagyon kis termelési kapacitása van, 100 MW alatti, ami nem csak megfosztja őket a szükséges méretgazdaságosságtól, de emellett azt eredményezi a tehetetlenségükben, hogy leszállítsák a szükséges mennyiségű terméket a szállítási idő beállításán belül nagyobb léptékű projektekhez. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlítő vámok terhe nem fogja megváltoztatni az európai gyártók hiányosságait a költség-versenyképesség tekintetében, vagy a méret hátrányosságukban a nagyobb szerződések kínálatában.

D. A feldolgozó és kereskedelmi szolgáltatók kára messze felülmúlja az európai PV gyártók előnyeit.

Az EU piacának 70 % körüli PV készlet érték-láncolata Európában jön létre. A hozzáadott érték, amit a feldolgozó és kereskedelmi (upstream és downstream) tevékenységek hoztak létre az EU-ban óriási, 40 milliárd euró, 265 000 embernek biztosít munkahelyet és emellett a napelem érték-láncolatot is biztosítja az EPIA szerint.

Az európai szolár ipar a modul gyártás maximum 30 %-át képviseli a 70 %-os értékből. Így, ezek a hatásos vámok előnyösek lehetnek az ipar esetleges 30%-ának, bár ez sérti a fennmaradó 70 %-ot. A gazdasági tanácsadó, a Prognos, kiadott egy tanulmányt, ami azt mutatja, hogy minden százalékát egy dömpingellenes és/ vagy kiegyenlítő vámnak azonnal a csökkent PV telepítések iránti keresletbe fordítanak. Ez hozzájárul a munkahelyek csökkenéséhez és a hozzáadott érték mentén a PV értékláncolathoz és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazataihoz. Még ha az európai szolár gyártók növelni is tudnák a termelésük mennyiségét és az eladásaikat, az ebből eredő gyártási munkahelyek hatása eltörpül azon vámok hatásához képest, melyek a nagyobb európai PV értékláncolat és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazatai miatt vannak. Figyelembe véve az illusztrációt, a dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámok 20% és 60 % között fekszenek, a Prognos tanulmánya azt mutatja, hogy az Eu-ban az elbocsátások 115 600 és 242 000 munkahely között lehetnek, míg a teljes hozzáadott értékveszteség 4,740 billió és 27 billió Euró között lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az EU szolár gyártói növelhetik a termeléseiket és az eladásaikat.

Összegzés / Konklúzió

Az összes fent említett ok miatt őszintén kérjük, hogy az EU Bizottság tartózkodjon a hatásos dömpingellenes és / vagy kiegyenlítő vámoktól és engedélyezze az EU PV érték-láncolatot, hogy fejlődhessen és növekedhessen- ezáltal létrehozva a legnagyobb hozzájárulást az EU foglalkoztatásához és hozzáadott értékéhez.

Kérjük csatlakozzon Ön is az AFASE kezdeményezéséhez akadályozzuk meg együtt a több ezer hazai munkahely elvesztését eredményező védővámok bevezetését az alábbi linken! http://afase.org/en/action/become-afase-supporter
forrás: www.mnsz.hu