ÉVENTE ÚJ REKORDOKAT DÖNT A MEGÚJULÓ ENERGIA SZEKTOR – A BIZTOSÍTÓKNAK IS ÉRDEMES RÉSEN LENNIÜK!

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) adatai szerint tavaly 11%-kal nőtt szélerőművek száma Európában, egyedül az Egyesült Királyságban becslések szerint pedig további 5000 szélerőmű létesítése iránti kérelem áll feldolgozás alatt.

A szélerőművek tőkeköltsége csökkenésének, valamint a brit kormány betáplálási ártámogatásának – amely pénzügyi ösztönözőt teremt a vállalkozások számára megújuló energia termelésére, és várhatóan szeptemberben kerül felülvizsgálatra – köszönhetően jelentősen megugrott a kérelmek száma, különösen a mezőgazdasági szektorban, amely igyekszik hagyományos tevékenységei mellett a megújuló energia szektorban is megvetni lábát.

Az Axa Csoporthoz tartozó brit biztosítási tanácsadó cég, a Bluefin nemrégiben létrehozott egy speciális szakértői csapatot a megújuló energia projektek biztosítására. A társaság szolgáltatásai iránt több mint tízszeresére nőtt az érdeklődés, ennek ellenére még mindig aggasztónak találják az olyan vállalkozások számát, amelyek nem rendelkeznek megfelelő biztosítási fedezettel.

A szakértői csapat vezetője szerint sokan nincsenek tisztában a szélerőmű parkok létrehozásával járó kockázatokkal, sem azok biztosíthatóságával. Általában a gyártó, illetve a kivitelező gondoskodik egy alap szintű biztosítási fedezetről, azonban ezek általában csak maga a szélturbina meghibásodására nyújtanak fedezetet, az egyéb potenciális kockázatokra, így például az elhúzódó üzembe állítással járó károkra nem terjednek ki, holott egy szélerőmű park esetén az elmaradt bevételek, vagy a kieső profit akár több százezer fontra is rúghat.

A kockázatok már ott kezdődnek, hogy a szélturbina, vagy az egyéb kiegészítő berendezések a gyártótól az üzembe állítási helyükre kerülnek. Ha ekkor bármi megsérül, akár hat hónapot is igénybe vehet a sérült elem cseréje, amely jelentős bevételkiesést eredményezhet.

Habár az induló költségek meglehetősen magasak – egy 500 megawattos turbina körülbelül 1,2 millió fontba kerül – megfelelő körülmények között akár évi 350-400 ezer fontnyi bevételt is generálhat, amely különösen vonzó üzleti kilátást jelent, főként a mezőgazdasági termelőknek, akik már amúgy is rendelkeznek földterülettel.

Egy szélerőmű felállítása többféle biztosítás megkötését teszi szükségessé, a folyamat legkülönfélébb szakaszaiban, kezdve a szállításkor jelentkező károkra kiterjedő biztosítástól, a késleltetett indítás kockázatának fedezéséig, valamint a kivitelezéskor az ingatlanokban, utakban, kábelezéskor jelentkező károkra vonatkozó biztosításokig. Végül, ha a szélturbina a helyén van, az üzemeltetőnek szüksége van a működési kockázatok fedezetére, a leállástól, a gépek meghibásodásán át, a kieső bevételekig és a környezetszennyezésig.

Szintén elengedhetetlen az ilyen létesítmények üzemeltetői számára a felelősségbiztosítás, még akkor is, ha a szélerőmű üzemeltetőjének felelősségi kockázata összességében mérsékeltnek tekinthető.

Berobbant az iparág?

A megújuló energiaforrások évről évre olcsóbakká válnak, állítja egy idei tanulmány, megdöntve azt régóta hangoztatott mítoszt, hogy a tiszta energiára való átállás túl drága. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) júniusban megjelent elemzése szerint a napelemekből történő villamos energia előállítással kapcsolatos költségek az elmúlt néhány évben mintegy 60%-kal csökkentek. Az egyéb zöldenergia forrásokból – szélből, vízből, koncentrált napenergiából és biomasszából - történő energia előállítás költsége szintén csökkent.

Az IRENA számai alapján ráadásul a költségek exponenciálisan csökkennek, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódni fog, ami azt jelenti, hogy a zöld villamosenergia-termelés már most versenyképesnek nevezhető számos hagyományos fosszilis energia-előállítási technológiával. A teljes éves villamos energia termelés kapacitásbővítésének felét ma már a megújuló iparág végzi el. 2011-ben a megújuló energia szektorba áramló befektetések értéke 17%-kal, 257 milliárd dollárra emelkedett, ezen belül a napenergia beruházások értéke 52%-kal nőtt – derül ki az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentéséből.

Az IRENA becslései szerint a megújuló energia iparág legalább 4 millió munkahelyet fog teremteni csak a villamosenergia-ágazatban, a világ fejlődő országainak vidéki térségeiben. Ma mintegy 5 millió munkahelyet tudhat magáénak a megújuló energia szektor, amely jelentősen bővülni fog, hiszen főként Afrikában és Ázsiában több mint 1,3 milliárd ember él még ma is villamos energia nélkül.

Az ENSZ főtitkára, egyben az UNEP főigazgatója, Achim Steiner szerint ez hatszoros növekedést jelent a 2004-es értékhez képest. Ebben a szabályozási keretek megerősítése, valamint a csökkenő költségek is szerepet játszanak.

2011-ben a megújuló erőművek (kivéve a nagy vízerőműveket) alkották az összes új termelési kapacitás 44%-át, szemben a 2010-es 34%-kal.

A megújuló energia szektor egyik meghatározó jellemzője volt 2011-ben a technológiai költségek csökkenése. A jelentés szerint a napenergia szektor beruházásainak megugrása elsősorban a Németországban és Olaszországban virágzó tetőtéri PV létesítményeknek tudható be, mivel az ingatlantulajdonosok igyekeztek kihasználni a panelek árainak csökkenését.

A kisebb léptékű napenergia projektekbe tavaly 76 milliárd dollárnyi tőke áramlott, szemben a 2010-es 60 millió dollárral, holott a PV panelek ára jelentősen csökkent.

Németország és Olaszország mellett Ausztráliában, Japánban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban is jelentős bővítések történtek. Két-három évvel ezelőtt a napenergia kinyerése még csak egy potenciális technológiának számított, ma már azonban valósággá vált, és az úgynevezett grid-paritás - amikor is a napelemmel termelt áram ára megegyezik az áramszolgáltatói árakkal - elérése is elérhető közelségbe került. Ekkortól lesz érdemes támogatás nélkül is naperőművet telepíteni és üzemeltetni.

Távol állunk még a 2020-as céltól

Az Eurostat adatai szerint a megújuló energia 2010-ben 12,4%-kal járult hozzá az összes energiafogyasztáshoz a 27 tagállamban, amely érzékelhető növekedést jelent a 2008-as 10,5%, illetve a 2009-es 11,7%-hoz képest.

A megújuló energiákról szóló 2009-es európai irányelv minden egyes tagország számára célokat tűzött ki, gazdasági helyzetüket figyelembe véve, a 2020-ra kitűzött cél az, hogy a megújuló energiák alkossák a teljes energiafelhasználás 20%-át.

Négy országban volt a legmagasabb a megújuló energiák hozzájárulása az energiafogyasztáshoz: Svédországban 47,9%, Lettországban 32,6%, Finnországban 32,2%, Ausztriában pedig 30,1%. Ezzel szemben Málta (0,4%), Luxemburg (2,8%), az Egyesült Királyság (3,2%) és Hollandia (3,8%) a sereghajtók közé tartoztak. Hazánkról csak 2009-es adatokat közölt az európai statisztikai hivatal, miszerint a teljes energiafelhasználáson belül 8,1%-ot képviseltek a megújuló energiaforrások, 2020-ra pedig 13%-os célt kell teljesítenünk. Az egyik legnagyobb növekedést 2006-2010 között a megújuló energiaforrások részarányát tekintve Romániának sikerült elérnie, ahol 17,1%-ról 23,4%-ra emelkedett, megközelítve a 2020-ra kitűzött 24%-os célt.