Csúcson a német napenergetikai termelés
A lipcsei Európai Áramtőzsde (EEX) adatai szerint a napenergiát felhasználó áramtermelő berendezések együttes teljesítménye az előző héten pénteken és szombaton a déli órákban elérte a 22 ezer megawattot, ami nagyjából 20 atomerőmű teljesítményének felel meg. A hétköznapi fogyasztást tekintve a 82 milliós ország áramigényének nagyjából egyharmadát lehetne fedezni a napelemcellákkal megtermelt árammal. Egy átlagos hétvégi napon pedig - amikor a legtöbb üzemben áll a munka, és az irodaépületek is többnyire üresek, ezért jóval kisebb a fogyasztás - az áramigény felét lehetne fedezni a napenergiából termelt villamos árammal.
Egy évvel korábban, 2011. május 25-én délben 14 ezer megawatt volt a németországi napelemcellák összesített teljesítménye. A növekmény nemcsak a kivételesen jó, napos időjárás hatása, hanem elsősorban a beépített kapacitás növekedésének a következménye. A pünkösd előtti csúcsérték így egyben világrekordot is jelent; Németországon kívül nincs még egy ország a világon, ahol egyszerre 22 ezer megawatt áramot lehet termelni a napsugarak révén - értelmezte az adatokat Norbert Allnoch, a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit vizsgáló münsteri IWR nemzetközi kutatóintézet igazgatója. Hozzátette: a technológia nagy előnye, hogy a legnagyobb teljesítményt éppen a déli órákban produkálja, amikor kiugróan nagy a fogyasztás.
A napenergiához hasonló ütemben bővül a szélenergia alapú áramtermelés is Németországban, de a beépített kapacitás növekedése önmagában nem elég ahhoz, hogy sikerüljön a 2011 tavaszi fukusimai atomkatasztrófa hatására kidolgozott úgynevezett energiapolitikai fordulat. A kormány elhatározása szerint 2022-ig teljesen felhagynak az atomenergia alkalmazásával. A 17 atomerőmű közül nyolc idősebb létesítményt a Japánban történt baleset után csaknem azonnal leállítottak, a többi kilencet fokozatosan, egymás után kapcsolják le a következő tíz évben, az energiatermelésben keletkező kiesést pedig lehetőség szerint megújuló, környezetbarát forrásokból termelt energiával pótolják.
A fő probléma az, hogy szélerőműveket elsősorban az északi, tengerparti területeken építenek, a legnagyobb energiaigény viszont a déli, délnyugati iparvidékeken jelentkezik. További gond, hogy a szél- és a napenergia-termelésben is nagyok az ingadozások, a teljesítmény időnként a nullához közelít, máskor pedig - mint a pünkösd előtti napokban - minden korábbinál magasabbra emelkedik. Ezért a változó körülményekhez kell igazítani az áramszállító és elosztó rendszert, ami szinte összehasonlíthatatlanul költségesebb vállalkozás, mint napelemcellák vagy szélturbinák telepítése. Egy kilométer nagyfeszültségű távvezeték kiépítése például nagyjából 1 millió euróba kerül, ilyen vezetékből pedig mintegy 3.800 kilométert kellene építeni 2022-ig, a már meglévő hálózatot pedig mintegy 4 ezer kilométer hosszúságban korszerűsíteni kell - áll a négy vezető hálózatüzemeltető társaság kedden bemutatott tanulmányában. Az elemzés szerint a beruházások összesített költsége 32 milliárd euró.
