Földrengésszerű változások a napenergia-fronton

Az Európai Bizottság saját kutatási egysége (Joint Research Centre) friss jelentésben ismerteti egyebek mellett az alacsony karbonintenzitású technológiákra, az energiahatékonyságra, az ingatlanok energiafogyasztására, illetve a villamos energia szektor teljesítményére vonatkozó legutóbbi tendenciákat, fejleményeket. A Stratégiai Energia Technológia Terv (SET) cím alatt futó projektet 2008-ban alapította az EU, célja az alacsony karbonintenzitású technológiák elterjedésének támogatása.
Az egyik leginkább szembetűnő változást a 2009-es helyzettel összevetve a nap- és szélenergia alapú áramtermelési kapacitás meredek emelkedése jelenti az EU-ban és globálisan egyaránt a friss jelentés szerint. Világviszonylatban azonban továbbra is a vízenergia teszi ki a megújuló villamos energia termelés messze legnagyobb hányadát, annak mintegy 88 százalékát.
Gyorsítani kell
A tanulmány az egyes technológiák fejlettségi állapotáról is tájékoztatást ad, ahogyan a jelenlegi és becsült piaci elterjedtségről, a további fejlődés esetleges akadályairól, a tervezett k+f erőfeszítésekről ezen gátak leküzdésére, valamint a teljesítményükre vonatkozó referenciaértékekről. A tanulmány a teljes energiarendszert lefedő adatbázist is tartalmaz, ami a készítők szándékai szerint segítséget jelenthet a lehetőségek és feladatok meghatározására a döntéshozók és kutatók számára az alacsony karbon-intenzitású társadalom felé való átmenetben. A Bizottság szakmai műhelye szerint ezen technológiák némelyikének időszerű elterjesztéséhez fontos feltétel a fejlesztés és tájékoztatás felgyorsítása.
Az egyes technológiákkal kapcsolatban az alábbi fontos fejleményekről számol be a jelentés:
- Szélenergia: a szektorban jelentős változások történtek, a beépített kapacitás 2008-hoz képest 29 százalékkal 84,3 gigawattra bővült az Európai Unióban, globálisan pedig még ennél is lenyűgözőbb, 65 százalékos növekedést regisztráltak (200 gigawatt), amelynek fő hajtóerejét Kína adta.
- Fotovoltaikus napenergia: a 2008-ban még csupán 14 gigawatt kapacitás 2011 végére 70 gigawattra bővült, amelyből mintegy 30 gigawatt az EU-ban található - ezzel Európa gyorsan közelít a 2020-ra az EU-tagok megújulóenergia-terveiben összességében kitűzött 84 gigawattos célszámhoz.
- Naperőművek: az úgynevezett CSP (concentrated solar power) erőművek zsenge múltjára tekintettel jóval szerényebb számokkal jellemezhető ez a szegmens. A globálisan 1,26 gigawatt kapacitás mintegy 58 százaléka, 730 megawatt Spanyolországban üzemelt 2011 elején. Emellett az Ibériai-félsziget nagyobbik államában jelenleg is építenek egy 898 megawattos kapacitású erőművet, és már engedélyezték további 842 megawatt kapacitás létrehozását.
- Tengeri (hullám-) erőművek: a technológia jelenleg még mindig relatív drága a többi alacsony karbonintenzitású technológiához képest, miután fejlettsége meglehetősen kezdetleges stádiumban van, mindazonáltal 2009 óta a 4500-13 000 eurós kilowattóránkénti költség 3750-6000 euróra csökkent.
- Bioenergia: 2009-ben biomassza alapon teljesült a megújuló alapú energiafogyasztás 68,6 százaléka, 72,5 Mtoe (millió tonna olajegyenérték); 8,4 Mtoe biogázból, 7,7 Mtoe hulladékból, 12,1 Mtoe pedig bioüzemanyagból teljesült. A teljes biomassza-felhasználás 53 százalékát hőtermelésre, 33,8 százalékát villamos energia és kapcsolat energiatermelésre, 13,2 százalékát pedig folyékony üzemanyagok előállítására fordították.
- Bioüzemanyag: az EU Megújuló Direktíva 2009-es elfogadása óta a bioüzemanyagok előállítása gyorsulva fejlődik a jelentés szerint, és immár nagy olajtársaságok is számos projektben vesznek részt, elsősorban bioetanol előállítása terén mezőgazdasági, nem-élelmiszer és hulladék alapanyagokból. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti megújuló energia cselekvési tervei szerint 2020-ra a bioüzemanyagok a szállítási szektor teljesítményéhez 2,7 Mtoe mennyiséggel fognak hozzájárulni.

- Vízenergia: a világszerte legelterjedtebb megújuló energiaforrás áramtermelésre, 2010-ben összességében 3190 terawattórát generáltak a vízerőművek, ami a globális termelés 16 százaléka, az EU villamos energia termelésének pedig 11,6 százaléka. Míg az európai potenciál már viszonylag jól ki van használva, így itt kisebb a jövőbeni bővülés lehetősége, addig globálisan a vízenergia elméleti potenciálja közel két és félszerese a jelenleg kihasználtnak, mintegy 7500 terrawattóra/év.
- Épületek energiateljesítménye: a végső energiafogyasztás 37 százaléka az ingatlanokhoz köthető, ennek kétharmadát a légkondicionálás teszi ki, a fennmaradó részt pedig az áramfogyasztás. A közel zéró-energiafelhasználású épületekre vonatkozó követelmény 2018-2020-tól új tervezési megközelítéseket követel meg, amelyeket azonban a jelentés szerint további, elsősorban a házak energiaáramlását vizsgáló kutatásokkal is meg kell támogatni.
A jelentés mindezen túl egyebek mellett áttekinti a megújulók terjedésével mind fontosabbá váló villamos energia tárolási technológiák fejlettségi állapotát is, ahogyan a különféle iparágakban tett energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési intézkedéseket is.
forrás: napi.hu