Szalmatüzelésre állt át Magyarhomorog

A megyében, de talán az országban is példa nélküli rendszert alakított ki a mindössze 830 lelket számláló Magyarhomorog. A település, mely korábban “önhikis” volt, s komoly anyagi gondokkal küzdött, mára nem szorul rendszeres állami plusz segítségre. Sőt, egy épp megvalósítás alatt álló beruházásuk végeztével elmondhatják majd magukról, hogy a gázszolgáltatóktól is függetlenné váltak, közintézményeik ugyanis teljesen átállnak az alternatív fűtésre. S, ráadásul a fűtéshez szükséges anyagot is részben maguk “állítják elő” a közmunka program segítségével.

Fűtési költségeik hat év alatt a tizedére csökkentek. Útjaik és árkaik tisztákká és rendezettekké váltak, s míg 2010-ben belvízzel küzdött a község, addig mára ettől sem kell tartaniuk. Persze mindez nem valósulhatott volna meg a település vezetőinek, lakóinak és a szomszédos településen élőknek az összefogása, szemléletváltása nélkül.
950 ezer forintos számla
- Hat éve az egyik téli hónapban egy 950 ezer forintos gázszámlát kaptunk az iskola és óvoda fűtéséről, eldöntöttük: változtatunk. Beláttuk, az emelkedő energiaárak és a csökkenő önkormányzati bevételek mellett rövid úton tarthatatlan mértékű hátralékot halmozunk fel, ha nem teszünk valamit. Ezután 2006-ban beszereltettük az első szalmatüzelésű kazánt egymillió forintért, már akkor látványosan csökkentek a kiadásaink – idézte fel a kezdeteket Barabás Károlyné.

– Ezt látva a következő évben az idősek otthonába, majd 2008-ban az óvodába, s végül két éve a közösségi házba is ilyen kazánokat építettünk be, mindet saját költségünkön. Most pedig örömmel számolhatok be arról, hogy a Belügyminisztérium kazán-programjában sikerrel pályáztunk, s az utolsó közintézményt, a polgármesteri hivatalt egy kétmillió forintos biomassza kazánnal tudjuk majd ellátni – osztotta meg lapunkkal a fejleményeket a polgármester. Elmondta, az összesen 3 millió forint értékű beruházást február 12-ig kell elvégezniük.
Összefogással
– Szeretnénk, ha a többi kis település is látná, hogy van más megoldás, nem kell mindig állami segítségre várni. Ahhoz, hogy élhető legyen egy falu, az ott lakóknak is tenni kell. Nálunk, úgy gondolom, példaértékű összefogás valósult meg. A gazdálkodók, néhány diákunk szülei ingyen ajánlják fel a szalmát, nekünk már csak be kell bálázni. A szállításban együtt végezzük, mert itt mindenki úgy gondolkodik, hogy ez a mi falunk, a mi iskolánk – adott példát a településen uralkodó szellemiségre Barabás Károlyné.

Mint kiderült, a kazánokban a szalma mellett, csigét (árokban növő bokrok), nádat, lényegében bármilyen mezőgazdasági hulladékot el lehet égetni. – Közmunka programban rendbe tettük az utakat és az árkokat, az onnan kitermelt csige és nád az egykori tsz-telepre került, ahol a nádat kévékbe kötik, a csigét pedig felaprítják, s azokba a zsákokba teszik, melyeket a sertéstelepről kapunk, mert ott amúgy is kidobnák. Lassan 70 embernek tudunk így munkát biztosítani – jegyezte meg a polgármester, akit az eddig elért eredmények népszerűsítésében Vitányi István, a térség parlamenti képviselője is segít.
Közös felelősségvállalás
– Jó lenne, ha minél többen átvennék a magyarhomorogi rendszert. Zsáka például már jelezte érdeklődését, de a következő időszakban több polgármesterrel is beszélni fogok a lehetőségekről. A kazán-programra a bihari térségből még Berekböszörmény, Komádi, Körösszegapáti és Körösszakál is sikerrel pályázott, ami úgy gondolom, jó teljesítmény – oszotta meg véleményét lapunkkal Vitányi István. Hangsúlyozta, jó lenne, ha a települések többet tennének a saját boldogulásukért.

– Az elmúlt 20 évben sajnos hozzászoktak az önkormányzatok, hogy végül majd úgyis segít az állam. A jövőben jobban oda kell figyelni arra, hogy a felelőtlenül gazdálkodó településeket rászorítsuk az önálló megoldás keresésére, különben nem tesznek majd meg minden tőlük telhetőt – húzta alá a közös felelősségvállalás fontosságát az országgyűlési képviselő. Megjegyezte, fontos a községek vezetőinek példamutatása is mind a munka, mind a költségtakarékosság terén.

Egy évben az egyéb ingyenesen megtermelt fűtőanyag mellett Magyarhomorog 16 ezer bála szalmát tüzel el a négy intézmény kazánjában, mely - mivel a szalma ingyen volt - 100 forint körüli költséget jelentett a településnek. Mióta saját bálázógépet vettek, ez 70 forintra csökkent. Így évente mintegy 1,2 millió forintba kerül a négy épület fűtése. Korábban csak az iskola és óvoda egyhavi gázszámlája 900 ezer forint körül mozgott.

forrás: haon.hu