Az energiahatékonyság támogatása pénzt hoz az államnak is

2012-01-13 15:50

Amennyiben az állam elkötelezetten és stabilan támogatná az energiahatékonysági beruházásokat, úgy nem csak milliárdokat tudnának a háztartások megtakarítani, de jelentős mennyiségű új munkahellyel számolhatunk, illetve pozitív hatással lenne az államháztartásra és hosszú távon a külkereskedelmi mérlegre is – derül ki az Energiaklub legfrissebb kutatásából.

Az eredmények azt a régen feltételezett hipotézist támasztják alá immáron tudományos igénnyel, hogy az energiahatékonysági beruházások és e beruházások állami támogatása nem csak az adott háztartások szintjén jár kedvező hatásokkal, hanem a nemzetgazdaság és a társadalom számra is jelentős hasznot hajt.

A „Hatékonyabb lakások – Makrogazdasági hatások” című kutatás arra irányult, hogy megvizsgálja, milyen foglalkoztatási, államháztartási illetve külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatása van egy komoly épületenergetikai támogatási programnak. Bár a kutatók egy reális forgatókönyv alapján számoltak, amiben az ország e téren létező pénzügyi lehetőségeit táplálták a modellbe, maguk is meglepődtek a kedvező eredmények láttán. A példaként vett évi 50 milliárdos összeggel működő 5 éves támogatási program mindhárom vizsgált területen pozitív hatásokat mutat. A költségvetési bevételek már rövidtávon egyértelműen meghaladják a támogatás volumenét. Ez többek között a beruházásokra rakódó forgalmi és jövedelmi adóbevételeknek, illetve a beruházások következményeként jelentkező további járulékos hatásoknak – megtakarításoknak – köszönhető. Mindeközben a támogatás időtartama alatt évente ötvenezres nagyságrendű új munkahely is keletkezne. Ugyancsak pozitív a hosszú távú külkereskedelmi szaldó, mivel a beruházások generálta importot az energiamegtakarítások miatti energiabehozatal-csökkenés értéke ellensúlyozza, majd meg is haladja.

Minden más gazdaságfejlesztési programmal összehasonlítva a legnagyobb különbség az előbb említett járulékos hatásokban nyilvánul meg, melyek leginkább az energiamegtakarításból származnak, és amelyeknek makrogazdasági hatása mindhárom vizsgált területen kiemelten kedvező. A felújítások plusz keresletet is teremtenek, ami a beruházáshoz szükséges anyagok hazai előállítását, forgalmazását segítik. További közvetett hatás például a lakásfelújításokkal kapcsolatos komfortfokozat növekedése, a kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása, illetve a hazai ingatlanvagyon értékének emelkedése. A beruházások hatására csökkenő lakossági energiaigény javítja az ellátásbiztonságot, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nyomán az állam további kvótabevételekre is szert tehet.

Az Energiaklub a lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatásának makrogazdasági hatásait a 2010-es évre aktualizált ágazati kapcsolatok mérlegére (ÁKM) alapozott és a megfelelő kiegészítésekkel módosított modell segítségével elemezte. A kutatás a szakpolitikai döntéshozók munkáját kívánja segíteni.

A tanulmányt a cikkünk melletti szövegdobozból töltheti le. A kutatási projektről az alábbi prezentációból kaphat lényegretörő tájékoztatást.

forrás:http://energiaklub.hu