Magyarország az erdősítésnek köszönhetően jutott kibocsátás-kereskedelmi bevételhez
A nevük elhallgatását kérő források szerint "az RMU ügyletet az elmúlt hónapban zárta le Magyarország, és több vevő is volt".
Nem közöltek ugyanakkor a vevő kilétére, az eladott mennyiségre, vagy a kifizetett árra vonatkozó információt, mivel ezek "irányadóak lennének a további, tárgyalás alatt álló ügyletekre nézve, és ez nem szerencsés a tranzakciók első szakaszában".
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium októberben arról tájékoztatott, hogy akár 3,9 millió RMU-t értékesíthet. Ezek mindegyike egy-egy tonna szén-dioxidnak felel meg. Az RMU-kat olyan, a Kiotói Jegyzőkönyvhöz csatlakozó országok kapják, amelyek bővítik szén-dioxid-lekötési kapacitásaikat, például erdőterületük növelésével.
A londoni portál ismertetése szerint az RMU-k alternatíváját képezik a hagyományos, AAU és CER jegyeknek, így egyaránt alkalmasak az 1997-ben létrejött szerződésben tett kötelezettségvállalások teljesítésére.
A KSH adatai szerint a magyarországi erdőterület 1990 és 2011 között 13 százalékkal 19.217 négyzetkilométerre nőtt. Ennek értelmében Magyarország az év elején - azt követően, hogy az ENSZ tavaly véglegesítette az országra vonatkozó, 2008. évi gázkibocsátási adatokat - RMU-kat folyósíthatott magának.
Bencsik János, a NFM klíma és energiaügyi államtitkára az elmúlt héten arról tájékoztatott, hogy Magyarország 2,7 milliárd forintnyi bevételre tett szert idén kiotói certifikátok értékesítéséből. Jövőre további 1,6 milliárd forint bevételt hozhatnak az ilyen ügyletek - tette hozzá.
Akkor az államtitkár elmondta: valamennyi ilyen bevételt környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásokra fordítja a kormány.
A karbonpiaci portál számításai szerint Magyarország 2008 és 2010 között mintegy 38 milliárd forint bevételre tett szert azzal, hogy 11,6 millió AAU jegyet adott el Belgiumnak, Spanyolországnak, illetve egy japán vállalatnak, továbbá egy magyar társaságnak 0,8 millió CER-t értékesített. (MTI)
